Az ipari robotizáció az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül, és a gyártási folyamatok modernizációjának egyik legnagyobb forradalmát hozta el. Az ipari robotok sok előnnyel járnak, mint például az alacsonyabb költségek, a hatékonyság és a termelékenység növekedése, és a munkakörülmények javítása. Ugyanakkor az ipari robotok elterjedése jelentős kihívásokat is jelenthet, például a munkahelyek elvesztését, az oktatási rendszerek és a munkaerő-piac alkalmazkodását az új technológiához, az energiafogyasztás és a környezetvédelem kérdéseit. Ebben a blogbejegyzésben az ipari robotizáció előnyeit és kihívásait fogjuk részletezni három alfejezetben.

Az ipari robotizáció előnyei

Az ipari robotizáció számos előnnyel jár a gyártócégek és a termelési folyamatok számára. Az ipari robotok az alábbi előnyöket kínálják:

• Alacsonyabb költségek: Az ipari robotok használata lehetővé teszi a termelési folyamatok automatizálását, és csökkenti a munkaerőre fordított költségeket. Az ipari robotok folyamatosan és pontosan végzik a feladatokat, ami csökkenti az emberi hibákból adódó hibák számát és a selejt termékeket, ezáltal csökkentve a termelési költségeket.
• Hatékonyság és termelékenység növekedése: Az ipari robotok lehetővé teszik a termelési folyamatok hatékonyságának és termelékenységének növelését. Az ipari robotok sokkal gyorsabbak és pontosabbak, mint az emberek, és 24 órán keresztül képesek dolgozni anélkül, hogy szünetet tartanának. Az ipari robotok általában gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak, mint az emberi munkaerő, és kevésbé fáradnak el.
• Biztonságosabb munkakörülmények: Az ipari robotok használata lehetővé teszi az emberi munkaerő számára, hogy biztonságosabb környezetben dolgozzanak. Az ipari robotok általában olyan feladatokat látnak el, amelyek veszélyesek az emberi egészségre, például a vegyszerekkel való kezelés vagy az állandó zajhatás.

• Rugalmasság: Az ipari robotok alkalmazkodni tudnak a változó piaci igényekhez és a termelési folyamatok változásaihoz. Az ipari robotok programozhatók és könnyen átállíthatók, így képesek alkalmazkodni a különböző termékek előállításához.
• Minőség: Az ipari robotok pontosak és következetesek, ezáltal javítják a termékek minőségét. Az emberi hibák számát csökkentik, és képesek a termékek egyenletes minőségének fenntartására.

Az ipari robotizáció kihívásai

Az ipari robotizáció azonban nem csak előnyökkel jár, hanem számos kihívást is jelent a vállalatok és a társadalom számára. Az robotizálás kihívásai a következők:

• Munkahelyek elvesztése: A robotizálással járó automatizálás következtében a munkahelyek elvesztése jelentős probléma lehet. Az robotok általában olyan feladatokat végeznek el, amelyeket korábban az emberi munkaerő látott el. Ez a munkahelyek elvesztéséhez vezethet, amely nehézségeket okozhat a munkaerőpiac számára.
• Oktatási rendszer és munkaerőpiac alkalmazkodása: Az ipari robotizációval járó változásokra való alkalmazkodás nehézségei is jelentkezhetnek. Az oktatási rendszernek és a munkaerő-piacnak alkalmazkodnia kell az új technológiákhoz, amelyeket a robotizálás hozott magával.
• Energiafogyasztás és környezetvédelem: Az ipari robotizáció növelheti az energiafogyasztást, és ezzel járó környezeti hatásokat is okozhat. A robotok általában nagyobb energiafogyasztással járnak, mint az emberi munkaerő, és emiatt jelentős környezeti hatásokat okozhatnak.

Az ipari robotizálás és a jövő

Az robotizáció elkerülhetetlenül változást hozott az iparágakban és a társadalomban. Az ipari robotok fejlődése még csak a kezdetét jelenti annak, hogy miként változtatják meg a munkát és a gazdaságot. Az ipari robotizáció lehetővé teszi a termelési folyamatok hatékonyabbá és környezetbarátabbá tételét, azonban jelentős váltoást hozhat a munkaerőpiacra és a társadalomra is.

A robotizálás elterjedése további fejlődést hozhat az automatizálásban, azonban a technológiai fejlődésnek mindig kiegyensúlyozottnak kell lennie az emberi tényezőkkel párhuzamosan. Az ipari robotok az emberi munkaerőt nem helyettesítik, hanem kiegészítik, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy hatékonyabban dolgozzanak. A robotizálás előnyei és kihívásai egyaránt megfontolást érdemelnek, és a technológiai fejlődésnek az emberi szükségletekkel összhangban kell állnia.

A termelés robotizálásának jövőjének alakulása továbbra is számos kérdést vet fel. Hogyan lehet a robotokat még hatékonyabbá és rugalmasabbá tenni, hogy még több iparágban használhatóak legyenek? Hogyan lehet megoldani a kihívásokat, amelyekkel a munkahelyek elvesztése és az oktatási rendszer és munkaerőpiac alkalmazkodása jár? Hogyan lehet minimalizálni az ipari robotizáció negatív környezeti hatásait?

Az ipari robotizációra való felkészülés kulcsfontosságú az ipar számára és a társadalom számára is. Az ipari robotizáció előnyeit és kihívásait figyelembe véve, a vállalatoknak és az ipari szektor szereplőinek együtt kell dolgozniuk a technológia fejlesztése érdekében, és meg kell találniuk a megfelelő megoldásokat a kihívások kezelésére. A szélesebb körű oktatás és képzés segíthet az emberek felkészítésében az ipari robotizációval járó változásokra, és lehetővé teheti számukra a munkahelyek változó követelményeinek teljesítését.

Az ipari robotizáció nem csak a jövő, hanem a jelen része is az ipar számára. Az ipari robotizáció által lehetővé válik a termelési folyamatok javítása, a költségek csökkentése és az innováció előmozdítása. Az ipari robotizáció előnyei azonban csak akkor érvényesülnek, ha az emberi tényezőkkel összhangban állnak, és megfelelő módon alkalmazzák őket. A jövőben az ipari robotizációval kapcsolatos fejlesztések folytatása és az emberi szükségletek figyelembevétele kulcsfontosságú les

A környezeti hatások minimalizálása is fontos tényező az ipari robotizáció jövőjében. A robotizáció az energiahatékonyságot javíthatja, és csökkentheti az anyagfelhasználást a termelés során. Azonban az ipari robotizáció növekedése jelentős mértékben növelheti az elektronikai hulladék mennyiségét, amely káros hatással lehet a környezetre. A megfelelő hulladékkezelés és újrahasznosítás intézkedések fontosak annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen az ipari robotizáció környezeti hatásait.

Az ipari robotizáció előnyei és kihívásai megfontolást igényelnek az ipar szereplőitől, a kutatóktól és a társadalomtól is. Az ipari robotok széles körű alkalmazása új lehetőségeket teremthet az ipar és a gazdaság számára, de az emberi tényezők és a környezeti hatások figyelembevétele kulcsfontosságú a technológiai fejlődés fenntarthatóságához.

Az ipari robotizáció jövője változatos és széleskörű lehetőségeket kínál az ipar számára, amelyeknek minden előnyét ki kell használni. Azonban az ipari robotizáció felkészítése az emberi tényezőkre, az oktatási rendszerre és a környezetvédelemre is figyelmet kell fordítani. Az ipari robotizáció jövője a fejlesztések folytatását és a társadalmi felelősségvállalást igényli, annak érdekében, hogy az ipari robotizáció előnyei maximálisan kihasználhatóak legyenek, és minimalizálhatóak legyenek a negatív hatások. Az ipari robotizáció területe rendkívül izgalmas, és figyelemmel kell kísérni a további fejlesztéseket, hogy az ipar mindig lépést tudjon tartani a változó világgal.

Az ipari robotizáció az ipar és a társadalom számára sok lehetőséget kínál, és a jövőben további lehetőségeket teremthet az automatizálás területén. Az ipari robotizáció jelentős mértékben növelheti az ipar hatékonyságát és termelékenységét, valamint javíthatja a termékek minőségét és biztonságát. Azonban a technológia fejlesztéseinek figyelembevétele mellett az emberi tényezőkre is oda kell figyelni, és biztosítani kell a munkavállalók és a társadalom számára a megfelelő képzést és támogatást.

Az ipari robotizáció számos kihívással is jár. Az egyik legnagyobb kihívás az emberi munkaerő helyettesítése és a munkaerőpiac átalakítása. Az ipari robotok alkalmazása a gyártósorokon lehetővé teszi a termelési folyamatok automatizálását, ami jelentős mértékben csökkentheti az emberi munkaerő szükségességét. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a munkavállalók számára új készségekre lesz szükségük, hogy alkalmazkodjanak az új technológiákhoz és a robotokkal való együttműködéshez. Az oktatási rendszernek és az ipar szereplőinek együtt kell működniük annak érdekében, hogy megfelelő képzést és támogatást biztosítsanak a munkavállalók számára, és segítsék őket az átállásban.

Az ipari robotizáció másik kihívása a környezeti hatások kezelése. Az ipari robotok használata lehetővé teszi az energiahatékonyság javítását és a termelés során felhasznált anyagok csökkentését. Azonban az ipari robotizáció növekedése jelentős mértékben növelheti az elektronikai hulladék mennyiségét, amely káros hatással lehet a környezetre. Az ipar és a társadalom számára fontos, hogy figyelmet fordítson a hulladékkezelésre és az újrahasznosításra annak érdekében, hogy minimalizálja az ipari robotizáció környezeti hatásait.

Az ipari robotizáció jövője változatos és széleskörű lehetőségeket kínál az ipar számára, azonban az emberi tényezőkre és a környezeti hatásokra is oda kell figyelni. Az ipari robotok és az emberi munkaerő együttműködése lehetőséget adhat a hatékonyabb és biztonságosabb termelésre, és új területeket nyithat meg az iparban. Az ipari robotizáció a jövőben is fontos szerepet fog játszani az iparban, és ahhoz, hogy sikeres legyen, az ipar és a társadalom szereplőinek együtt kell működniük az emberi tényezők és a környezeti hatások figyelembevételével.

Az ipari robotizáció előnyei közé tartozik a termelékenység és hatékonyság növelése, az automatizált folyamatok általában jobb minőségű termékeket eredményeznek, és csökkenthetik a hibák számát. Az ipari robotok számos olyan feladatot is elvégezhetnek, amelyeket az emberi munkaerő nem tud megtenni, vagy amelyek veszélyesek lehetnek az emberi egészségre. Az ipari robotok alkalmazása segíthet a munkahelyi balesetek és sérülések csökkentésében, így a munkavállalók egészsége és biztonsága is javulhat.

Az ipari robotizáció azonban kihívásokat is jelent az ipar és a társadalom számára. Az egyik legnagyobb kihívás az emberi munkaerő helyettesítése és a munkaerőpiac átalakítása. Az ipari robotok alkalmazása lehetővé teszi a termelési folyamatok automatizálását, amely jelentős mértékben csökkentheti az emberi munkaerő szükségességét. Az új technológiákhoz való alkalmazkodáshoz azonban az munkavállalóknak új készségekre van szükségük, ami új képzési programokat és továbbképzéseket igényel.

Az ipari robotizálás másik kihívása a környezeti hatások kezelése. Az ipari robotok használata lehetővé teszi az energiahatékonyság javítását és a termelés során felhasznált anyagok csökkentését, azonban az ipari robotok növekvő száma miatt az elektronikai hulladék mennyisége is növekszik. A hulladékkezelésre és az újrahasznosításra törekvés azonban minimalizálhatja az ipari robotizáció környezeti hatásait.

Az robotizáció az ipar jövőjének egyik legfontosabb területe, és lehetőséget kínál az ipar számára a hatékonyabb és biztonságosabb termelésre, valamint új területek megnyitására is. Azonban az ipari robotizációhoz való alkalmazkodáshoz az ipar és a társadalom szereplőinek együtt kell működniük az emberi tényezők és a környezeti hatások figyelembevételével.

Az ipari robotizáció tehát számos előnnyel és kihívással jár, és ahhoz, hogy az ipar és a társadalom számára sikeres legyen, a megfelelő együttműködés és egyensúly megteremtése elengedhetetlen. Az ipari robotizáció fejlődése és alkalmazása a jövőben is folytatódni fog, és az ipar és a társadalom szereplőinek fontos feladata, hogy az emberi tényezőket és a környezeti hatásokat mindig figyelembe vegyék, és az új technológiák használatát a fenntartható fejlődés irányába tereljék.

Bízunk benne, hogy ez a cikk segített megérteni az ipari robotizáció előnyeit és kihívásait, és felhívta a figyelmet a fontos szerepre, amelyet az emberi tényezőknek és a környezeti hatásoknak az ipari robotizációval kapcsolatos döntéshozatalban kell játszaniuk.

.

Összefoglalás

Az egyedi gépgyártási, ipari automatizálási, robotizálási projektek menedzselése nem könnyű feladat. A fent leírtakkal és ismereteid bővítésével, sokat javíthatsz folyamataid gördülékennyé tételén, projektjeid sikerességén.

Ha azonban mégsem boldogulnál és kérdésed merült fel egy automatizálási feladat követelményeinek megfogalmazásával kapcsolatban, esetleg automatizálnád termelésed és nem tudod hogy állj neki, lépj velünk kapcsolatba, és levesszük válladról a terhet.

A mai világban már mindenkinek ott van a zsebében egy korszerű képdigitalizációs eszköz – a mobiltelefon –, melynek eredményeképp rengeteg képet készítünk. Megörökítünk minden fontos és kevésbé fontos eseményt, aztán vagy megnézzük a képeket, vagy nem. Azonban az eszköz nem minden, jól is kell tudni használni. Nem véletlen, hogy a fotózás egy külön szakma. Ahhoz, hogy szép eredmény szülessen, a fotósnak megfelelő képet kell készítenie, és a megfelelő utómunkát hozzátennie. Az ipari képfeldolgozásban sincs ez másként, habár, a fotózással ellentétben, a műszaki célból készült képeket más motiváció hajtja. A recept tehát:

Megfelelő kép
+
Megfelelő utómunka

Ebben a bejegyzésben bemutatom, hogy milyen alapokon nyugszik az Ipar4.0-t kiszolgáló képfeldolgozás. Tartalmilag a következő témaköröket fogom érinteni:

• Megfelelő kép
• Megfelelő utómunka
• Képfeldolgozás lépései
• Kamerás feladat definiálása
• Kameraeszköz lehetőségek

A célom az, hogy a cikk elolvasása után te is könnyen meg tudd mondani egy ipari problémáról, hogy milyen irányban kell elindulni a megoldás felé.

Kiegészítésként csatolok egy ingyenesen letölthető segédletet, ami a mindennapi munkát megkönnyítendő, segítségedre lesz a kamerás feladatok definiálásában.

A letölthető segédlet az alábbi pontokban segít:

• Kamerás feladat céljának meghatározása
• Termék definiálása
• Körülmények definiálása

.
Így például az alábbi két képen bemutatott feladatokra is megoldást találhatsz:

• jelenlétellenőrzés,
• karakterfelismerés.

   
.

Megfelelő kép

A receptünk első része azt mondja tehát, hogy készítsünk egy megfelelő képet.

Na de, mitől megfelelő egy kép? Mi az a kép egyáltalán?

Fontos magunkban rendezni az alapvető fogalmakat ahhoz, hogy egy műszaki problémát a megoldás felé tereljünk. Ígérem, igyekszem kerülni a száraz definíciókat, azonban egy-két alapvető dolgot kötelességem leírni.
Műszaki szempontból a képet egy kétváltozós függvénynek tekintjük (f (x, y)), melynek amplitúdója a kép egy adott pontjának intenzitását mutatja meg. Abban az esetben, ha x, y és az intenzitás véges értéket vehet fel, akkor digitális képről beszélünk. Így a digitális kép véges számú elemből áll, melyek adott helyen adott értéket vesznek fel. Ezeket az elemeket hívjuk pixelnek.
Amennyiben egy pixelt 8 biten tárolunk, úgy 28=256 különböző intenzitásértékről beszélünk.
Színes képet pedig a három alapszínből készítjük el, ami 3 * 8 bit-et jelent. Az RGB színkóddal biztosan sokan találkoztatok már, amiben R, G és B értéke 0 és 255 között változtatható. Ez megfelel a fenti intenzitás értéknek az egyes csatornákra: piros (R), zöld (G) és kék(B).

Megjegyzés: A fenti függvény értelmezhető egy illetve három dimenzióban is. Ezekre az esetekre ebben a cikkben nem térünk ki, klasszikus 2D képekkel foglalkozunk. Későbbi írásokban bemutatok 3D képfeldolgozásra is példát.

Ahhoz, hogy megkapjuk ezt a diszkrét függvényt, két dolgot kell tennünk:

1. Mintavételezés
2. Kvantálás

Mintavételezésnél begyűjtjük azon intenzitás értékeket, amelyet az adott termék, illetve az azt körülvevő egyéb dolgok visszavernek a fényforrásból.
Ezeket az értékeket minden egyes pontban hozzárendeljük egy lehetséges kimeneti értékhez. Például a 8 bites kép esetében 0..255-ös skálához. Ez a folyamat a kvantálás.

A folyamat nagyon gyorsan végbemegy, a telefonunkat elő véve, és fotózva egyet, már meg is történt a mintavételezés és kvantálás.
.

Megfelelő utómunka

Az utómunka több felfogásban értelmezhető. Bemenetként adott a digitális kép, a kimenetet azonban még nem definiáltuk. A szakirodalom a kimenet függvényében megkülönbözteti a képfeldolgozást a gépi látástól vagy számítógépes látástól.

Képfeldolgozás:
Kép → Kép

Gépi látás:
Kép → Leírás

Képfeldolgozás esetén a kimenetünk szintén egy kép, gépi látás esetén egy leírást kapunk. Ez valamilyen adat jellegű dolog.

Például:

Ha azt szeretnénk megtudni, hogy hány termék van mondjuk egy sörös rekeszben, akkor egy számot várunk eredménynek. Ekkor gépi látásról beszélünk. Ha szeretnénk egy képet látni, amin jelölve vannak a sörösüvegek, akkor azt képfeldolgozásnak nevezzük. Mivel a feldolgozás folyamatára, a használt algoritmusokra ez nem feltétlenül jelent különbséget, így ez a határ elmosódik. Az automatizálásban megjelenő problémák nagyrészt a gépi látás témakörébe tartoznak. Ebben az írásban mindkét kifejezést használom, de ez nem feltétlenül kell a definíció szerint értelmezni, a gyakorlatban nem különböztetem meg a kettőt egymástól. A lenti ábra szemlélteti, hogy csupán képfeldolgozás segítségével megmutatható, hogy hány sörösüveg található a rekeszben, kiemelve azok kupakjait.

   

Ezt a fajta csoportosítást tovább vive létezik olyan felállás is, amikor valamilyen leírás alapján várunk leírást eredménynek. Ezt nevezzük mesterséges intelligenciának (röviden: MI vagy angolul AI: artificial intelligence). Ez egy nagyon érdekes, és sok lehetőséget rejtő irány, későbbi írásokban ezt is tárgyaljuk majd.

Mesterséges intelligencia
Leírás → Leírás
.

Képfeldolgozás lépései

Az utómunka feltérképezését a digitális képfeldolgozás elemi lépésein keresztül mutatom be. Ez szépen rendezi azokat a fogalmakat, amikkel eredményesen tudunk gépi látást megvalósítani.

1. lépés – Képkészítés

Nem is kell nagyon mélyen értelmezni a dolgot, az iparban használt kamerák mindegyike digitalizált képet készít, így a fent definiált kép függvényünk össze is áll.

2. lépés – Képfokozás

Azt a célt szolgálja, hogy a készített képet átalakítsuk oly módon, hogy az megfelelőbb legyen számunka. Ilyenek a zajszűrés, kontrasztjavítás stb. Értelemszerűen a megoldandó probléma vezérel minket az átalakításban. Például egy röntgen képen alkalmazott javítás nem lesz megfelelő egy műholdképen alkalmazottra. Ennél a lépésnél a képet feldolgozó személy szubjektivitása is fontos szerephez jut, mert nem lehet egzakt metodikát alkalmazni. Néha csak később dönthető el, hogy esetleg itt kisebb módosításra van szükség.

3. lépés – Képjavítás

A következő lépésnek – képjavítás – szintén a kép megfelelővé tétele a célja, azonban az itt alkalmazott metodika már objektív. Ezek általában valamilyen matematikai alapon nyugvó eljárások. Ilyen eljárások az elmosodás csökkentése, ismétlődő zajok szűrése.

4. lépés – Szín feldolgozás

Itt az alapszínekre bonthatjuk a képet, és az egyes elemek jelenlétével további következtetéseket vonhatunk le. Általában színes kép esetében fontosabb lépés. Megjegyzendő, hogy iparban sokszor alkalmazunk monokróm kamerákat, hiszen, ha a vizsgálandó terméknél a szín nem jelent információt vagy nincs szükség színes képre további tárolás céljából, akkor a monokróm szenzorral szebb képet tudunk készíteni zaj és így felbontás szempontjából.

Aztán egyre bonyolultabb matematika felé vesszük az irányt.

5. lépés – Kép vizsgálata, különböző tartományokban

A lineáris algebra és analízis minden eszközét be tudjuk vetni. Például a képünket értelmezhetjük vektortérben. Ezek a műveletek lehetnek számításigényesek, a használatukhoz megfelelő matematikai háttér szükséges. Ilyen műveletek a Laplace-transzformáció, Fourier-transzformáció stb. A különböző terekben vizsgált kép i szolgálhat fontos információval.

6. lépés – Tömörítés

Az így kapott képet tömörítjük. Célja a tárolt kép méretének redukálása a megfelelő szintre. Lényeges lépés, ha az adattárolási kapacitás véges. Számos tömörített képformátum létezik, sőt, a legelterjedtebben használt formátumok mindegyike valamilyen tömörítést alkalmaz. Ilyenek pl:

• jpeg,
• png,
• tiff

7. lépés – Sajátosságok kiemelése, osztályozás

A morfológiai feldolgozás képkomponensek kinyerésére szolgáló eszközökkel foglalkozik. Ezt követően szegmentáljuk a képen számunkra fontos részleteket, majd kiemeljük a sajátosságokat. Végül osztályozzuk a kapott képet.
Ezek az eljárások már komolyabb matematikai alapokat igényelnek. Nem szándékom belemenni, hogy egy neurális hálót hogyan építsünk fel, mindenesetre összefoglaltam, hogy mik a pontos lépései a digitális képfeldolgozásnak.

Példa – Morfológiai átalakításra

Adott egy kép, ami esetünkben egy szerkesztett kép, és nem mintavételezésből született. (A célja éppen az volt, hogy szabad szemmel kevésbé legyen kivehető egy felirat.)
Első lépésben szürkeárnyalatossá alakítjuk, majd egy Gauss-féle adaptív szűrőt alkalmazunk.

      
.

Kamerás feladat definiálása

Megbeszéltük, hogy mik a feldolgozás lépései, ami alapján összegyűjthetjük, hogy mik azok a pontok, amikre figyelni kell egy kamerás feladat definiálása esetén. Ahogy azt leírtam ez egy szekvenciális folyamat, ami a képkészítéssel kezdődik. Így ez alapozza meg a későbbi utómunka sikerességét. Ez az a kulcsfontosságú dolog, ami megalapozza, hogy egy feladat milyen módon oldható meg, vagy egyáltalán megoldható-e. Azonban még mielőtt bármibe belefogunk – mint minden egyéb feladat esetében – meg kell határozni a vizsgálat célját.

1. Cél meghatározása

Ez egy nagyon egyszerűen megfogalmazott állítás kell, hogy legyen. Sokszor az is segít, sőt, nagyon fontos lépés, hogy megfogalmazunk nem célokat is.

Példák:

• Adott egy termék és szeretném ellenőrizni, hogy az adott helyen megtalálható-e egy bizonyos alkatrész.
• Szeretném meghatározni az éppen gyártott termékcsoporton belül a gyártott típust.
• Ezen a három termékemen szeretném ellenőrizni, hogy egy adott méret megfelelő tűréssel készült-e.
• Szeretném ellenőrizni, hogy bekerült-e a csomagolásba minden alkatrész.
• Szeretném ellenőrizni, hogy a termékre került-e sorozatszám, ha került, akkor megfelelően visszaolvasható-e.

2. Definiáljuk a terméket

Képfeldolgozás szempontjából alapvető információ a befoglaló méret és az ehhez képesti legkisebb megkülönböztetni kívánt méret meghatározása. Ha termékcsoportról van szó, akkor az egyes termékek közti különbség definiálása is nagyon fontos. Azt is szükséges meghatározni, hogy ezek a különbségek befolyásolják-e a várt eredményt, tehát külön meg kell őket vizsgálni, vagy az eltérés olyan részen van, ami a feladat szempontjából nem különbözteti meg a termékeket.

Kérdések, amikre ki kell térni:

• Hány féle típus vizsgálunk?
• Típusok között mik a különbségek?
• A különbség szerepet játszik a vizsgálatban vagy nem?
• Mekkora a termékem? Mekkora területet kell egyszerre vizsgálni?
• Mekkora a legkisebb tulajdonság mérete, amit meg szeretnék különböztetni?
• Mekkora a legkisebb vizsgált méret és maximális méret aránya?

3. Definiáljuk a körülményeket

Ahogy azt leírtam, a szenzor a termékről és annak környezetéről visszavert fényt gyűjti össze. Így minden kamerás feladat esetében a környezeti fényviszonyok döntőek lehetnek a megoldás sikerességét illetően. Esetlegesen szükséges lehet a külső fényviszonyok kizárása.

Kérdések:

• Állandó-e a megvilágítás a vizsgálat helyén?
• Napfény vagy eseti fény érheti-e a vizsgálat területét?
• Fentiek megválaszolásával eljutunk oda, hogy a képkészítést megfelelően meg tudjuk oldani. Így ez alapján megfelelő kamerát, optikát és megvilágítást tudunk választani.

Kamera eszköz lehetőségek

Alapvetően két irányba indulhatunk el. Vannak olyan ipari eszközök, amelyek rendelkeznek feldolgozó egységgel, illetve használhatunk kamerát, ami csak a szenzor szerepét tölti be, és a feldolgozást egy számítógép segítségével oldjuk meg. A két megoldás közül bármelyik alkalmas lehet a feladat megoldására, a választást az adott feladat és a gyártási körülmények befolyásolhatják.

Néhány tulajdonság összefoglalva:

.

Záró gondolatok

Gépi látás esetén tehát a képkészítés egy kulcsfontosságú lépés. Remélem ez az írás sokaknak tud mankót adni egy-egy felmerült probléma esetén. A mély elméleti fogalmakat kerülve igyekeztem megmutatni, hogy a kép matematikai értelmezésével mennyi lehetőségünk van azt átalakítani és feldolgozni.

Ezek ne rémítsenek meg senkit. Nem kell matematikusnak lenni az eredményes használathoz, viszont esetenként szakember bevonása ajánlatos. Ha ez az írás csak abban segít, hogy a feladatok definiálása pontos legyen, akkor már elérte a célját.

Hiszem, hogy a gépi látásban sok lehetőség rejlik, hiszen a matematika rengeteg eszközt nyújt számunkra, és az informatika folyamatos fejlődésével egyre több feladatot tudunk megoldani egyre rövidebb idő alatt, így kiszolgálva a gyorsuló világ által megkövetelt egyre gyorsabb termelési folyamatokat is.
.

Összefoglalás

Az egyedi gépgyártási, ipari automatizálási, robotizálási projektek menedzselése nem könnyű feladat. A fent leírtakkal és ismereteid bővítésével, sokat javíthatsz folyamataid gördülékennyé tételén, projektjeid sikerességén.

Ha azonban mégsem boldogulnál és kérdésed merült fel egy automatizálási feladat követelményeinek megfogalmazásával kapcsolatban, esetleg automatizálnád termelésed és nem tudod hogy állj neki, lépj velünk kapcsolatba, és levesszük válladról a terhet.

Az utóbbi időben megnövekedett azon partnereink száma, akik nem tartják fontosnak egy automatizálással kapcsolatos projekt specifikálását. Ezért írtunk egy cikket a specifikációkészítés alapjairól. Arról, hogy miért fontos, és hogy mit kell tartalmaznia egy alaposan elkészített specifikációnak.

A bejegyzés, a könnyebb követhetőség miatt a berendezés üzemeltető, azaz a “megrendelő” oldaláról került megírásra. Reméljük, segítünk megérteni ennek fontosságát.

Bármikor amikor automatizálásra vagy bármilyen fejlesztésre kerül a sor kettő dolgot tudnék kiemelni ami elengedhetetlenül fontos:

1. Tudjuk azt, hogy mit is szeretnénk pontosan!
2. Tudjuk átadni, hogy mit szeretnénk pontosan!

Az adott cikk témája a második pont tehát az, hogy hogyan adjuk át a gondolatainkat illetve a céljainkat azoknak a személyeknek akik majd a jövőben az elképzeléseinket megvalósítják.

A cikk érdekes szemléletben készült mivel két szemszög egyesítése során felhalmozott és összeszedett tapasztalat kerül leírásra mivel szerencsésnek mondhatom magam, hogy mind a megrendelői mind pedig a kivitelezői oldalon volt szerencsém jelentős időt és rengeteg projektet véghez vinni. Egy biztos a projekt egésze során nagyon fontos a korrektség és azon szemlélet, hogy közösen dolgozunk ugyan azon a feladaton.

A specifikáció egy olyan dokumentum, amelyben gyakorlatilag megadjuk azokat a mérföldköveket a készülékkel vagy a folyamattal kapcsolatosan amelyek elengedhetetlenek a sikeres kivitelezés és a számunkra megfelelő készülék elkészülése érdekében.

Mielőtt a tartalmi részeket elkezdnénk boncolgatni érdemes a specifikációt is érdemes 3 részre osztani:

Készülék specifikáció: A specifikáció azon része amikor megfogalmazzuk az elvárásainkat a készülékkel vagy optimalizálással szemben illetve ismertetjük azon fontos határértékeket valamint elemeket amelyeknek a gépnek meg kell felelni illetve amelyekkel a gépnek dolgoznia kell.

Általános elvárások specifikációja: Minden esetben érdemes általános elvárásokat megfogalmazni és azokat leírni. Erre ezért van szükség mert nem biztos, hogy az adott gépet vagy folyamat optimalizálást olyan cég fogja elvégezni aki jártas azt általunk üzemeltetett és fenntartott rendszerben. Ennek a dokumentumnak általános érvényű műszaki és egyéb dolgokat kell tartalmaznia.

Felhasználható alkatrészek specifikációja: Azon tétel és ajánláslista, hogy a készülék vagy folyamat fejlesztése során milyen eszközöket, szoftvereket kell és lehet használni.

Általános elvárások specifikációja

A szokásostól eltérően nem a készülékspecifikációval kezdeném a bemutatást illetve a részletezést, mert bármennyire is meglepően hangozhat nem az a legnagyobb része a specifikációnak. Elképzelhető, hogy a leghangsúlyosabb és a leginkább célzott tartalommal az rendelkezik, de messze nem tartalmaz annyi információt mint a többi két részegység.

Haladjuk akkor fentről lefelé – ahogy említettem a készülék specifikációt kihagyva – az általános elvárásokkal. Ezen részét a specifikációnak volta képen egyszer kell megírni és csak bővíteni vagy módosítani kell az aktuális általunk kreált trendeknek megfelelően. Ahogy már előzőekben látható érdemes mindig részekre bontani az adott elemeket mert azon személynek aki még nem foglalkozott behatóan ezekkel a témákkal kisebb egységekben emészthetőbb mint egy nagy globális képként kezelni a témát.

Az általános specifikáció ajánlott tartalma az alábbi felsorolásban olvasható:

1. Dokumentum hatálya
2. Tervezői szabadság
3. Törvények és szabványok
4. Kockázatértékelés
5. Munkavédelem
6. Gép átvételéhez szükséges dokumentumok
7. Teljesítések és kifizetések
8. Gépátvétel és annak menete
9. Gép szállítása és csomagolása
10. Irányelvek

Hadd tanácsoljam azt, hogy ezt a dokumentumot egy jogi célzattal készülő dokumentumként kell kezelni.

Ennek az az oka, hogy a projekt minden résztvevője megfelelő felelősséggel kezelje az ebben foglaltakat. Ahogy a cikk elején is említettem nagyon fontos, hogy a projekten közösen dolgozunk nem pedig rátelepedünk a beszállítóra – ezen módszer csak a közös együttműködés hiányában lehet opció. Éppen ezért mind a két fél számára kikötéseket kell tenni a dokumentumban. Vegyük számba miket is érdemes tartalmaznia a fentebbi felsorolás elemeinek.

1. Dokumentum hatálya

Ebben a fejezetben ki kell kötni, hogy a dokumentumban foglaltak tárgyi szempontból mire érvényesek. Ez azért fontos, mert más készülékek vagy más funkciójú gépek esetén elképzelhető, hogy más specifikáció és más egyéni tartalmak kerülnek meghatározásra. értem ezalatt, hogy más tartalom kerül meghatározásra egy töltő vagy egy szeletelő gép esetén.

Ebben a fejezetben kell meghatározni azt is, hogy a dokumentum mikor került kiállításra és mi a hatálya, továbbá, fontos kijelenteni, hogy a benne található információk a készülés időpontjában aktuálisak.

2. Tervezői szabadság

Ezen rész leginkább azon cégek miatt fontos akik már kész termékek adott célra történő ráigazításával foglalkoznak. A legtöbb ilyen cég kész megoldásokkal áll elő ami nem feltétlenül rossz mivel már kipróbált, letesztelt és az adott feladatra optimalizált eszközökről beszélünk. Ám sok esetben a kiszolgáló és egyéb egységek az integrálás miatt finomhangolásra szorulnak. Erre a legtöbb cég az olcsó és hatékony gyártás miatt szintén már kipróbált megoldásokat nyújt amik nem biztos hogy integrálhatók azon egységbe ahol a gépet majd üzemeltetni szeretnénk.

Éppen ezért ki kell kötni, hogy a gép azon elemei amelyek a rendszerünkbe történő integrálást segítik meg a beszállítónak kötelessége a tervezői szabadságot nélkülözni és az általunk majd a későbbiekben megadott szabályokat követni.

3. Törvények és szabványok

Sajnos általánosságban kijelenthető (szinte egész európai gépgyártó piacra), hogy sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk tervezett vagy kivitelezett gép milyen szabványoknak és törvényi előírásoknak kell, hogy megfeleljen. Szinte minden iparágnak megfogalmazásra kerültek a szabályai és az előírásai amelyek némely esetekben szigorúbbak más esetben pedig megengedőbbek. Tény és való, hogy mind jogilag mint pedig a szabványok színterén vannak „szürke” mezők, de ezeknél is tesznek ajánlásokat és követési mintákat.

Miért fontos ezen fejezet?

Azért, mert minden egyes személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó meghibásodásért a mindenkori üzemeltető a felelős. Ez azt jelenti, hogy bármi történik először a hivatalos szervek előtt az üzemeltető kerül vizsgálat alá. A gépgyártóval a későbbiekben (amennyiben bizonyítható az, hogy az adott gépre vonatkozó törvényi előírást vagy szabványt a tervezés és kivitelezés során figyelmen kívül hagyta) polgári peres eljárásban tudja az üzemeltető az igazát érvényesíteni. Ebben az érvényesítési folyamatban nyújt segítséget számunkra az alábbi mondat amelyet minden esetben érdemes leírni a fejezetben:

„A gépgyártónak kötelessége minden olyan törvény, jogszabály, rendelet valamint A, B, B1, B2, C osztályú szabvány alkalmazása és használata amely az adott gépre érvényes.”

Mit segítettünk elő ezzel a mondattal? Azt, hogy gyakorlatilag a felelősséget a saját vállunkról elvéve a gépgyártóra helyeztük mivel neki kell tisztában lennie azzal, hogy az adott gépet milyen irányelvek és előírások mentén kell kiviteleznie.

4. Kockázatértékelés

Sajnos visszautalnék az előző fejezet első bekezdésére. A kockázat értékelés az ami minden esetben el szokott maradni a gépgyártóknál. Ki kell kötni, hogy a beszállítónak minden esetben kötelessége az MSZ EN ISO 12100-as szabvány szerint minden a gép esetén kockázatértékelést kell végezni minden olyan kockázatra amely a gép minden életciklusa valamelyikében felléphet.

Nehéz kérdés az, hogy milyen mélységig legyen megkötés a kockázatértékelést illetően főleg azért mert a kockázatértékelési folyamat egy jelentős részben szubjektív folyamat. Ez azt jelenti, hogy az adott kockázat nem minden személy részére ugyan olyan súlyosságú. A legtöbb esetben a szabvány sem tesz komoly megkötéseket. véleményem szerint ezt érdemes a beszállítóra bízni. Hozzátenném, hogy ezt azért is érdemes mert a kockázatértékelés nem kötelezően átadandó dokumentum, de erről majd a későbbiek folyamán ejtünk szót.

5. Munkavédelem

Fontos hogy itt nem a gépre vonatkozó munkavédelmi kitételeket kell megtenni hiszen azt részben a 3. fejezetben megtettük mivel a szabványok és a jogszabályok szabályozzák.

Itt azt kell ismertetnünk a beszállítóval, hogy mik azon munkavédelmi előírásaink amelyeket a beszállítónak kötelessége azon időszak alatt betartani amikor a telephelyünkön végez munkát.

Ajánlanám azt, hogy ide legyen konkrétan bemásolva minden olyan releváns munkavédelmi előírás amely rájuk vonatkoztatható mivel ha csak hivatkozási számokat tennénk bele a dokumentumba a beszállító jogosan hivatkozna arra, hogy nem látja ezen dokumentum tartalmát. Tehát érdemes tényleg minden ide vonatkozó előírást bemásolni.

6. A gép átvételéhez szükséges dokumentumok

Sajnos csak magamat tudom ismételni azzal kapcsolatosan, hogy minden hiba vagy hiányosság a gép átvétele után az üzemeltető felelőssége. Célunk az, hogy semmilyen hiányosság ne legyen emiatt készítjük ezt a dokumentumot. A gyártók legtöbb esetben nincsenek tisztában a gép mellé kötelezően csatolandó dokumentumokkal. Az alábbi felsorolásban összeszedtem azokat a dokumentumokat amiket kötelezően át kell adnia a beszállítónknak:

Eredeti Használati Utasítás – A dokumentumban szerepelnie kell az adott kép teljes kezelési utasításának az adott ország törvényileg elfogadott nyelvén (Magyar). A dokumentumban ki kell térni minden az EK 2006/42 (2006. május 17.) irányelvek, 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet ezen dokumentumához írt adatok és információk mindegyikére.

Karbantartási utasítás – Az adott gépre vonatkozó karbantartási utasítás mely részletezve van Heti, Havi és éves karbantartási ciklusokra valamint külön kitér a gépen használt optoelektronokai védőeszközök előírt felülvizsgálatára. Ezen felül ajánlást tesz TPM tevékenységekre.

Ajánlott tartalék alkatrészlista – A gépgyártónak kötelessége a vevő karbantartási részlegének át kell adnia egy ajánlott tartalék alkatrész listát melyben tételesen felsorolja azon alkatrészeket melyeket érdemes raktári tételként tartani az adott géphez. Ezen ajánlás alapja az alkatrészek kockázatértékelése kell, hogy legyen amelyben az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• Az adott alkatrész állomáson használt darabszáma
• Az adott alkatrész hiányának következménye
• Az adott alkatrész átlagos szállítási határideje
• Az adott alkatrész meghibásodásának valószínűsége (katalógus adat, tapasztalat és beépítési hely figyelembevételével)
• Érintésvédelmi jegyzőkönyv – A tárgyi témában foglalt gép a beszállító telephelyén történt érintésvédelmi jegyzőkönyve.
• Programozói nyilatkozat – A beszállító programozói nyilatkozata arról, hogy a gépre készített program megfelel a gépre vonatkozó szabványok programmal kapcsolatos célfüggvényeinek.
• Gyártási rajzok – A beszállítónak a vevő részére adathordozón átt kell adnia az alkatrészek újra gyártásához szükséges gyártási valamint összeállítási rajzokat pdf formátumban. Egyéb más formátumban a rajzokra nincsen szükség.
• Villamos rajz – A beszállítónak a vevő részére adathordozón át kell adnia az állomás vagy cella villamos tervrajzát pdf valamint E-Plan formátumban.
• Pneumatika rajz – A beszállítónak a vevő részére adathordozón át kell adnia az állomás vagy cella villamos tervrajzát pdf valamint E-Plan formátumban.
• Hidraulika rajz – A beszállítónak a vevő részére adathordozón át kell adnia az állomás vagy cella villamos tervrajzát pdf valamint E-Plan formátumban.
• CE/EK megfelelősségi nyilatkozat – A beszállítónak a vevő részére kinyomtatott és aláírt formában át kell adnia az adott állomásra vagy cellára vonatkoztatva.
• Egyéb engedélyek – Amennyiben a gép más szabályok hatálya alá esik és külön engedélyeztetési folyamata van akkor az ahhoz kapcsolódó folyamat teljes dokumentációja szükségeltetik.

A fentebbi listából negatív irányba tehát úgy eltérni, hogy valami nem kerül leadásra de a gépbe benne van (pl.: nem kerül leadásra programozói nyilatkozat, de a gép vezérléssel rendelkezik) nem szabad eltérni semmilyen esetben sem. pozitív irányba el lehet térni tőle tehát plusz dolgokat kérünk mint pl.: 3D mérési jegyzőkönyvek, 3D modell, PLC program stb.

7. Teljesítések és fizetések

Ez gyakorlatilag egy gazdasági tájékoztató rész az adott cég vezetőségének a finanszírozásról valamint a teljesítésekről.

Pénzügyi szempontból a legfontosabb részegység mivel ebben szabályozzuk azt, hogy hogyan és miként kerülnek kifizetésre a teljesítés adott részegységei.

Visszautalnék a partneri viszonyra tehát érdemes reálisan meghatározni ezeket a határokat és célokat. Ha ezek korrektül kerülnek meghatározásra a megrendelőnek jelentős eszköze van a pénz visszatartással kapcsolatosan ami valljuk meg egy motiváló tényező a legtöbb cég esetében. Fontos, hogy a partneri viszonytól függetlenül az érdekeinket érvényesíteni kell.

8. Gépátvétel és annak menete

Fontos mérföldkövek a gépátvételek. Ezen folyamata is cégenként eltérhet attól függően, hogy mennyire szeretnénk karban tartani a folyamatainkat.

Érdemes lehet ezen részt is pontosan lefektetni mivel adódhatnak félreértések a pontatlan definiálásokból.

Véleményem szerint több gépátvétel szükséges ahhoz, hogy a gép számunkra megfelelő legyen:

• Design átvétel 1.
• Design átvétel 2.
• Elő átvétel 1. (Beszállító telephelyén)
• Előátvétel 2. (Beszállító telephelyén)
• Előátvétel 3. (Üzemeltető telephelyén)
• Előátvétel 4. (Üzemeltető telephelyén)
• Végátvétel

Talán a fentebbi folyamat az ami nem rátelepedett azonban nagyon korrekt kontrolt ad az átvételi folyamatok során.

A fejezet részét kell, hogy képezze az, hogy meghatározzuk azon %-os értékeket amiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy az átvétel sikeresnek tekinthető legyen.

Erre egy egyszerű példa: csekklista vagy más néven elvárás lista alapján kell a gépet átvenni ami azt jelenti, hogy az átvétel előtt jóval a beszállító részére el kell juttatni azon feltételeket amiket látni szeretnénk, vagy azt szeretnénk hogy működjön az elő átvétel során. Ezek mellé érdemes meghatározni egy %-os értéket, hogy az adott részfolyamat amit látni szeretnénk hány százalékot képvisel számunkra. Az átvétel során jegyzetet kell készíteni és a végén ezeket összesíteni ami alapján az átvétel tárgyát képező újabb teljesítés kifizetésének tényleges %-os értéke kerül meghatározásra. Itt a tapasztalat azt mutatja, hogy a gép végleges működési állapotához közeledve érdemes a teljesülési határt egyre feljebb tolni. Ez azt jelenti, hogy az utolsó elő átvételnél az általunk elvárt funkciók legalább 95%-t tudja a gép.

9. Gép szállítása és csomagolása

Gyakorlatilag it kell kikötni azt, hogy az általunk rendelt gépet miként kell szállítani valamint, hogy az üzemeltetési telephelyére, hogyan és miként kell eljuttatni.

Részben ez egy újabb munkavédelmi rész hiszen a fejezet egyik legfontosabb része az, hogy miként mozgassák a gyár egységen belül a gépet.

Érdemes azonban néhány szót ejteni a csomagolásról is mivel nem miden esetben kerül megfelelő csomagolásba a gép szállítás során. Ez inkább egyedi gépeknél igaz széria gépeknél nem jellemző ez a hiba.

10. Irányelvek

A fejezet az általunk használt és jól bevált megoldásokról kell hogy szóljon. Miden iparágnak a legtöbb kényes folyamatára meg van a megfelelő jól bevált megoldása. Amennyiben ezeket szeretnénk alkalmazni mert úgy gondoljuk, hogy ez a legjobb megoldás úgy ezen fejezetben ezeket leírhatjuk és definiálhatjuk.

Azonban érdemes tudni, hogy amennyiben egy gyártónak mi mondjuk meg, hogy az adott részegység vagy akár egész gép milyen legyen úgy elvesszük azon jogot saját magunktól, hogy reklamálhassunk mivel a mi ötleteink és igényeink lettek megvalósítva.

Személy szerint azt vallom, hogy érdemes a beszállítóra bízni a legtöbb elemet. Persze amennyiben tényleg van olyan bevált megoldás ami biztosan működik integráltathatjuk vele. Azonban ha a beszállítóra hagyjuk akkor jogosan tudunk reklamálni amennyiben a gép nem teljesíti az átalunk megszabott küszöbértékeket.

A fenti 10 ponttal sikerült lezárnunk a specifikációnk azon fejezetét ami talán a leg terjedelmesebb és leg nehezebben kivitelezhető egysége a komplex specifikációnk dokumentációjának. Igazából ki lehet jelenteni azt, hogy ezt csak egyszer kell megírni utána pedig csak szinten tartani valamint módosítani a változó elemeket. Ha nincs idő vagy nincs olyan szakembere a cégnek aki ilyen mélységig ezt el tudná készíteni érdemes egy külsős céget megbízni ennek a dokumentumnak az elkészítésével.

Felhasználói alkatrészek specifikációja

Elérkeztünk a következő fejezethez ami nem más a Felhasználható alkatrészek specifikációja.

Ez az egyik legnehezebb, de anyagi szempontból az egyik legfontosabb rész.

Rengeteg megrendelő figyelmen kívül hagyja, hogy egy gép esetén nem csak beszerzési hanem üzemeltetési költségek is vannak ami sajnos nem merül ki a rezsi költségekbe. A gépbe rengetek karbantartási és tartalék alkatrész költség van ami ha nem kerül megfelelően meghatározásra akár a gép értékének 1/3-a is lehet. Ezek jelentő költségek, de első körben fejtsük ki, hogy miért is.

Egy gép esetén minden féle képpen szükség van tartalék alkatrészekre. Itt általában kopó alkatrészeket vagy ciklusidőben meghatározott alkatrészeket szokás tartani, de érdemes rendelkezni vezérléssel és safety tehát biztonsági tartalék elemekkel is.

Ha egy gép rengeteg egyedileg gyártott alkatrészből épül fel az azt jelenti, hogy nekünk mint üzemeltetőnek kell ezeket az egyedi alkatrészeket legyártatni.

Minden esetben a legdrágább gyártás az egyedi gyártás. Arról ne is beszéljünk hogyha nem kötjük ki mit lehet használni a gépgyártó azt fogja a gépbe beleépíteni ami számára komfortos, ismert vagy aminél a legnagyobb kedvezménye van, mindezt azért teszi, hogy növelje a profit hányadát. Ha olyan részben kész gépek kerülnek beépítésre amiket eddig nem használtunk, akkor azokat be kell szereznünk, ezek tovább növelik a raktárkészletünk értékét ami azt jelenti, hogy invesztálni kellett egy olyan elembe amelyet elképzelhető, hogy soha nem fogunk felhasználni és más gépünkbe be se tudjuk építeni.

A fentebb említett beruházási költségek miatt fontos, hogy meghatározzuk a beszállítók milyen anyaggal vagy anyagokkal dolgozhatnak. Vegyük ez esetben azért figyelembe azt, hogy ha egy szériában gyártott kész gépet szeretnénk vásárolni ott valószínűleg nem lesz ráhatásunk arra, hogy milyen részben kész elemeket alkalmazzanak. Ezek esetén sajnos az extra beruházási költség kivédhetetlen.

A felhasználható elemeknél érdemes nem csak az árat hanem a műszaki tartalmat is figyelembe venni.

Fokozottan igaz az „Olcsó húsnak híg a leve!” közmondás ami annyit tesz, hogy figyelembe vehetjük az árat, de ha folyamatosan tönkremegy nem jutottunk előrébb mivel az olcsóból többet kell az idő során felhasználni.

Elképzelhető ha egy strapabíróbb drágább elem kerül kiválasztásra nem lennének ilyen problémáink. A portfóliók tehát azon tételek és márkák kialakítása során a cégek megkeresése kulcsfontosságú. Sokan ódzkodnak a gúnynéven „utazó ügynököktől”, de higgyék el a legtöbbet ők tudnak segíteni a megfelelő elemek kiválasztásában. Ezeket el is lehet nekik hinni hiszen saját maga üzletét nem fogja rontani azzal, hogy a feladatra nem megfelelő elemet ajánlja ki és az rendszeresen meghibásodik. Az ilyen rendszeresen meghibásodott elemek után hagyja el a karbantartók száját rendszeresen a „… márkájú termék soha nem jöhet be többet a gyárba!”.

A cégek képviselői készséggel fognak a rendelkezésükre az adott műszaki feladat megoldásában továbbá ami nagyon pozitív, hogy megfelelő supportot is tudnak nyújtani a gépgyártók részére minden műszaki feladat kapcsán. Így igazából részben hátradőlhetünk mert egy bizonyos márka meghatározása után tudjuk azt, hogy az adott feladatra a tanácsadó a portfólióból megfelelő terméket fog ajánlani.

De jogosan teszi fel az olvasó a kérdést, hogy miként válasszon márkát?

Ahogy említettem fel kell keresni a gyártók képviselőit akik ellátogatnak hozzánk. Minden esetben készülni kell egy-kettő műszaki feladattal, hogy az adott probléma az Ő palettájukról, hogyan és mivel oldható meg. Ezek után érdemes egy körbevezetést tartani a gyárban mert akkor a képviselő személy egy nagyjából képet kap arról, hogy mi a teljes termékpalettánk és a folyamat szemlélése közben tud ajánlani más alkalmazásokra is a termékeiből.

Hangsúlyoztam már, de most is hangsúlyozom, hogy a műszaki tartalmat figyeljük először és utána az árat. Mindig hosszú távon kell gondolkodni.

Ha kellő mennyiségű ugyan azon termékpalettával rendelkező céget megkerestünk és ismerjük és az árakkal is tisztában vagyunk akkor már érdemes műszaki tartalom, ár, technikai support, ellátási support alapján összehasonlítani a gyártókat. Az összehasonlítás alapján már tisztulni fog a kép és utána már könnyedén lehet döntést hozni vagy döntés közelbe kerülni.

Az is egy jogos kérdés, hogy milyen szintig kell meghatározni azt, hogy a gépgyártók milyen elemeket használhatnak.

Ez valójában tapasztalat alapú, mert kellemetlen egy csavar cserénél az, hogyha csak metrikus csavart tartunk, de egy finom menetű csavart kell lecserélni. Persze ezt is meg lehet oldani úgymond „mókolással”, de az is idő és itt is érvényes a közmondás „Az idő pénz!”. Éppen ezért nagy vonalakban kerüljenek meghatározásra a kötőelemek is, valamint részletezzük a többi más gépet alkotó elemeket.

Készülék specifikáció

Elérkeztünk a konkrét gép specifikáláshoz tehát azokhoz az információkhoz amelyek konkrétan egy a beszerzés alapját képező gépre vonatkoznak. Itt már véleményem szerit könnyebb dolgunk van azért mert a műszaki tartalom már az előző részegységekben részletezve lett tehát abba biztosak lehetünk, hogy azon alkatrészekből épül majd fel az állomásunk, de az, hogy mit kell tudni most következik.

Minél bonyolultabb egy állomás vagy egy folyamat annál részletesebb specifikációt kell készítenünk főleg ha mindent ténylegesen az adott állomás csinál.

Értem ez alatt azt, hogy lehet amit szeretnénk csak egy kiszolgáló egység egy futószalag és a csomagolást vagy más részfolyamatot egy másik gép végez el, ebben az esetben csak a kiszolgáló egység elemit kell specifikálni.

A specifikációjának az alábbi elemeket kell tartalmaznia ahhoz, hogy a kívánalmainknak megfelelő gépet kapjuk:

1. Az állomás feladatának ismertetése
2. Az állomás feladatának alapjait képező termék
3. Megrendelő által biztosított elemek és gépek
4. Technológiai folyamat és folyamat lépések
5. Gép elvárt ciklus ideje, részfolyamatainak ciklus ideje
6. Gép befoglaló méretei (Layout)
7. Felhasználandó elemek

Ahogy az előző fejezetkben itt is elemenként vegyük sorra és fejtsük ki, hogy miket is kell tartalmaznia az adott részeknek.

1. Az állomás feladatának ismertetése

Részletesen le kell írni, hogy mi a célunk az állomással és mit várunk el az állomástól mit csináljon. Egy egyszerű példa:

Az állomás célja az, hogy gyorsfagyasztott technológiával fagyasztott borsót adagoljon a szállítási csomagolásba 450 g mennyiségben.

Ahogy említettem bonyolultabb állomásoknál vagy gyártósoroknál ezt hosszasan lehetne és kell is részletezni mivel minél több információt adunk annál pontosabb képet kap a cég akitől a gépet rendeljük.

2. Az állomás feladatának alapját képező termék

Ismertetni kell azt a terméket amivel az állomásnak dolgozni kell. Itt érdemes részletezni, hogy az adott termék milyen technológiával készült mert elképzelhető, hogy olyan műszaki megoldás születik aminél ez fontos lehet. Értem ez alatt például, hogy az állomás nedves vagy fagyott állapotban vagy éppen meleg állapotban érkezik oda.

A termék minden részelemét ismertetni kell. Nagyon fontos az, hogy megnevezzük azon pontokat ahol a terméket meg lehet fogni vagy mozgatni lehet és hogy hol lehet tájolni az adott részelemet.

Példának okáért hoznám fel, hogy nem mindegy az, hogy egy zacskót amelybe éppen anyagot töltünk hol fogunk meg mert befolyásolhatja a beletöltött mennyiségnek az elrendeződését és akár az is előfordulhat a helytelen megfogásból, hogy nem fér bele a mennyiség.

Ha kézzel fogható alkatrészekről vagy gépelemekről beszélünk akkor érdemes összekészíteni méretezett és tűrésezett műszaki rajzokat valamint modelleket. Amennyiben élelmiszer iparról beszélünk tapasztalati adatok alapján nagyságrendi méreteket érdemes lehet megadni.

3. Megrendelő által biztosított elemek és gépek

A fentebbi példában is említettem, hogy előfordulhat, hogy van gép vagy részben kész gép amelyet mi mint megrendelő biztosítunk. Lehet szó itt arról, hogy olcsóbban kapjuk meg, van raktáron, más projektből megmaradt vagy éppen lebontott stb. Ezeket minden esetben megfelelő cikkszámokkal bele kell írni a specifikációba.

Ha nem konkrét az elem amit biztosítani tudunk akkor jelezzük azt, hogy a gép mely elemét adjuk majd mi a konkrét tervek után.

Itt jó példa erre az, hogy az első körös megbeszélések és tervezgetés után dőlhet el az, hogy konkrétan milyen robot kerül be egy rakodó állomásba ami mondjuk fagyasztott zöldségeket pakol kartondobozokba, de a robotot mivel magas kedvezménnyel rendelkezik a választott gyártónál a megrendelő azaz mi vásároljuk meg.

4. Technológiai folyamat és folyamat lépések

A cikk elejét azzal kezdtem hogy tudni kell hogy mit akarunk.

A gép konkrét folyamatát tehát azt, hogy milyen sorrendben kerüljenek végrehajtásra a gépen azt ebben a fejezetben kell pontról pontra leírnunk és ismertetnünk.

Ezt nem szabad rábíznunk a beszállítóra mert ez úgynevezett technológiai sorrendek. Egyszerű példa ennek érzékeltetésére: Először fagyasztjuk le a borsót nem pedig akkor amikor már a zacskóban van.

5. A gép elvárt ciklus ideje, részfolyamatainak ciklus ideje

Mivel automatizálni szeretnénk egy folyamatot ezáltal előzetesen számításokat kell végezni azzal kapcsolatosan, hogy ez megéri-e nekünk.

A megtérülési számításnál figyelembe kell venni azt, hogy az adott folyamat amit automatizálni szeretnénk milyen technológiai idővel rendelkezik és, hogy az automatizálással mennyi humán munkaerőt spórolunk.

A gépnek minden esetben legalább ugyan olyan gyorsasággal vagy gyorsabban kell elvégeznie az adott feladatot mint az embernek. Itt a ciklusidő megadásnál érdemes az aktuális folyamat ciklus ideje alá menni legalább 20%-al mert akkor már idő is nyerhető.

Itt is igyekszem egy egyszerű példát felhozni és a maradnék a fagyasztott borsó eseténél. Elképzelhető, hogy a jelenlegi folyamatunk az, hogy 2 hölgy egy mérleg segítségével kézzel lapát segítségével adagolja a csomagolásba a fagyasztott borsót. További 2 hölgy pedig vákumozza. Az átlagos zacskó töltési idő a megfelelő súlyra kb. 5 másodperc a vákumozás pedig 10 másodperc. Az automatizálás során a töltés 2 másodperc a vákumozás pedig 5 másodpercet vesz majd igénybe. Ez reális elvárás és teljesíthető is. Ezt azt jelenti, hogy a folyamatunk gyorsabb lesz így jobb lesz a kihozatalunk.

6. Gép befoglaló méretei (Layout)

Lesz egy gépünk amelynek nyilván a helyét is megterveztük és számba vettük az infrastruktúrát is.

Ezt a pontos helyet illetve pontos méreteit meg kell adni a beszállítónak aki majd a gépet kivitelezi.

Itt rendszeres hiba az, hogy az építészeti rajzok 2D-ben készülnek el aminél a magasságot nem látjuk.

Nagyon fontos, hogy a magasságot is meghatározzuk mivel elképzelhető, hogy raster miatt már a gépünk nem fog elférni.

A legkellemetlenebb helyzet az amikor ez már a telepítéskor derül ki. Szintén nagyon gyakori hiba az, hogy nem veszik figyelembe az infrastrukturális adottságokat. Mi értünk ez alatt? Azt, hogy találkoztam már olyan esetben amikor a gép befért volna a helyére minden irányban azonban a kapukon nem lehetett bevinni és sajnos az eszköz nem volt megbontható. Ebből következik, hogy komoly szempont a belső logisztikai útvonal felmérése és az átjárók pontos méretezése.

7. Felhasználandó elemek

Ebben a specifikációban is érdemes ezt a fejeztet fenn tartani azonban itt csak azt az elemet kell meghatározni ami az adott feladathoz tényleg specifikusan használandó elem.

Amennyiben minden fejezetet a megfelelő szintig kirészleteztünk úgy a konkrét tárgyi témára vonatkozó készülék specifikációját is sikeresen elkészítettük és már továbbítani is tudjuk az adott cégeknek árajánlat adás céljával.

Fontos megjegyezni azt, hogy a specifikáció mindennek az alapja, de ne gondolja senki azt, hogy nem merülnek fel kérdések a közös munka során. Az biztos, hogy alapvető kérdések nem fognak előkerülni és nem fogják hátráltatni a projekt menetét.

Véleményem és tapasztalatom szerint egy korrekt specifikáció rettentően megkönnyíti a közös együttműködést valamint korrekt és egyértelmű tárgyi alapot szolgáltat esetleges nézetletérések esetén valamint jogi vitáknál. Sosem szabad elfelejteni, hogy minden esetben a megrendelő érdeke az, hogy minél részletesebben meghatározásra kerüljenek az igények mivel csak ebben az esetben lehet korrekt és jogi úton reklamálni, minden más esetben csak a megállapodási előny marad amely nem más mint az adott részlet visszatartása ami nem szokott eredményre vezetni mert általában patt helyzetet szül mind a két fél részéről.

Összefoglalás

Az egyedi gépgyártási, ipari automatizálási projektek menedzselése nem könnyű feladat. A fent leírtakkal és ismereteid bővítésével, sokat javíthatsz folyamataid gördülékennyé tételén, projektjeid sikerességén.

Ha azonban mégsem boldogulnál és kérdésed merült fel egy automatizálási feladat követelményeinek megfogalmazásával kapcsolatban, esetleg automatizálnád termelésed és nem tudod hogy állj neki, lépj velünk kapcsolatba, és levesszük válladról a terhet.