Az utóbbi időben megnövekedett azon partnereink száma, akik nem tartják fontosnak egy automatizálással kapcsolatos projekt specifikálását. Ezért írtunk egy cikket a specifikációkészítés alapjairól. Arról, hogy miért fontos, és hogy mit kell tartalmaznia egy alaposan elkészített specifikációnak.

A bejegyzés, a könnyebb követhetőség miatt a berendezés üzemeltető, azaz a “megrendelő” oldaláról került megírásra. Reméljük, segítünk megérteni ennek fontosságát.

Bármikor amikor automatizálásra vagy bármilyen fejlesztésre kerül a sor kettő dolgot tudnék kiemelni ami elengedhetetlenül fontos:

  1. Tudjuk azt, hogy mit is szeretnénk pontosan!
  2. Tudjuk átadni, hogy mit szeretnénk pontosan!

Az adott cikk témája a második pont tehát az, hogy hogyan adjuk át a gondolatainkat illetve a céljainkat azoknak a személyeknek akik majd a jövőben az elképzeléseinket megvalósítják.

A cikk érdekes szemléletben készült mivel két szemszög egyesítése során felhalmozott és összeszedett tapasztalat kerül leírásra mivel szerencsésnek mondhatom magam, hogy mind a megrendelői mind pedig a kivitelezői oldalon volt szerencsém jelentős időt és rengeteg projektet véghez vinni. Egy biztos a projekt egésze során nagyon fontos a korrektség és azon szemlélet, hogy közösen dolgozunk ugyan azon a feladaton.

A specifikáció egy olyan dokumentum, amelyben gyakorlatilag megadjuk azokat a mérföldköveket a készülékkel vagy a folyamattal kapcsolatosan amelyek elengedhetetlenek a sikeres kivitelezés és a számunkra megfelelő készülék elkészülése érdekében.

Mielőtt a tartalmi részeket elkezdnénk boncolgatni érdemes a specifikációt is érdemes 3 részre osztani:

Készülék specifikáció: A specifikáció azon része amikor megfogalmazzuk az elvárásainkat a készülékkel vagy optimalizálással szemben illetve ismertetjük azon fontos határértékeket valamint elemeket amelyeknek a gépnek meg kell felelni illetve amelyekkel a gépnek dolgoznia kell.

Általános elvárások specifikációja: Minden esetben érdemes általános elvárásokat megfogalmazni és azokat leírni. Erre ezért van szükség mert nem biztos, hogy az adott gépet vagy folyamat optimalizálást olyan cég fogja elvégezni aki jártas azt általunk üzemeltetett és fenntartott rendszerben. Ennek a dokumentumnak általános érvényű műszaki és egyéb dolgokat kell tartalmaznia.

Felhasználható alkatrészek specifikációja: Azon tétel és ajánláslista, hogy a készülék vagy folyamat fejlesztése során milyen eszközöket, szoftvereket kell és lehet használni.

Általános elvárások specifikációja

A szokásostól eltérően nem a készülékspecifikációval kezdeném a bemutatást illetve a részletezést, mert bármennyire is meglepően hangozhat nem az a legnagyobb része a specifikációnak. Elképzelhető, hogy a leghangsúlyosabb és a leginkább célzott tartalommal az rendelkezik, de messze nem tartalmaz annyi információt mint a többi két részegység.

Haladjuk akkor fentről lefelé – ahogy említettem a készülék specifikációt kihagyva – az általános elvárásokkal. Ezen részét a specifikációnak volta képen egyszer kell megírni és csak bővíteni vagy módosítani kell az aktuális általunk kreált trendeknek megfelelően. Ahogy már előzőekben látható érdemes mindig részekre bontani az adott elemeket mert azon személynek aki még nem foglalkozott behatóan ezekkel a témákkal kisebb egységekben emészthetőbb mint egy nagy globális képként kezelni a témát.

Az általános specifikáció ajánlott tartalma az alábbi felsorolásban olvasható:

  1. Dokumentum hatálya
  2. Tervezői szabadság
  3. Törvények és szabványok
  4. Kockázatértékelés
  5. Munkavédelem
  6. Gép átvételéhez szükséges dokumentumok
  7. Teljesítések és kifizetések
  8. Gépátvétel és annak menete
  9. Gép szállítása és csomagolása
  10. Irányelvek

Hadd tanácsoljam azt, hogy ezt a dokumentumot egy jogi célzattal készülő dokumentumként kell kezelni.

Ennek az az oka, hogy a projekt minden résztvevője megfelelő felelősséggel kezelje az ebben foglaltakat. Ahogy a cikk elején is említettem nagyon fontos, hogy a projekten közösen dolgozunk nem pedig rátelepedünk a beszállítóra – ezen módszer csak a közös együttműködés hiányában lehet opció. Éppen ezért mind a két fél számára kikötéseket kell tenni a dokumentumban. Vegyük számba miket is érdemes tartalmaznia a fentebbi felsorolás elemeinek.

  1. Dokumentum hatálya

Ebben a fejezetben ki kell kötni, hogy a dokumentumban foglaltak tárgyi szempontból mire érvényesek. Ez azért fontos, mert más készülékek vagy más funkciójú gépek esetén elképzelhető, hogy más specifikáció és más egyéni tartalmak kerülnek meghatározásra. értem ezalatt, hogy más tartalom kerül meghatározásra egy töltő vagy egy szeletelő gép esetén.

Ebben a fejezetben kell meghatározni azt is, hogy a dokumentum mikor került kiállításra és mi a hatálya, továbbá, fontos kijelenteni, hogy a benne található információk a készülés időpontjában aktuálisak.

  1. Tervezői szabadság

Ezen rész leginkább azon cégek miatt fontos akik már kész termékek adott célra történő ráigazításával foglalkoznak. A legtöbb ilyen cég kész megoldásokkal áll elő ami nem feltétlenül rossz mivel már kipróbált, letesztelt és az adott feladatra optimalizált eszközökről beszélünk. Ám sok esetben a kiszolgáló és egyéb egységek az integrálás miatt finomhangolásra szorulnak. Erre a legtöbb cég az olcsó és hatékony gyártás miatt szintén már kipróbált megoldásokat nyújt amik nem biztos hogy integrálhatók azon egységbe ahol a gépet majd üzemeltetni szeretnénk.

Éppen ezért ki kell kötni, hogy a gép azon elemei amelyek a rendszerünkbe történő integrálást segítik meg a beszállítónak kötelessége a tervezői szabadságot nélkülözni és az általunk majd a későbbiekben megadott szabályokat követni.

  1. Törvények és szabványok

Sajnos általánosságban kijelenthető (szinte egész európai gépgyártó piacra), hogy sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk tervezett vagy kivitelezett gép milyen szabványoknak és törvényi előírásoknak kell, hogy megfeleljen. Szinte minden iparágnak megfogalmazásra kerültek a szabályai és az előírásai amelyek némely esetekben szigorúbbak más esetben pedig megengedőbbek. Tény és való, hogy mind jogilag mint pedig a szabványok színterén vannak „szürke” mezők, de ezeknél is tesznek ajánlásokat és követési mintákat.

Miért fontos ezen fejezet?

Azért, mert minden egyes személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó meghibásodásért a mindenkori üzemeltető a felelős. Ez azt jelenti, hogy bármi történik először a hivatalos szervek előtt az üzemeltető kerül vizsgálat alá. A gépgyártóval a későbbiekben (amennyiben bizonyítható az, hogy az adott gépre vonatkozó törvényi előírást vagy szabványt a tervezés és kivitelezés során figyelmen kívül hagyta) polgári peres eljárásban tudja az üzemeltető az igazát érvényesíteni. Ebben az érvényesítési folyamatban nyújt segítséget számunkra az alábbi mondat amelyet minden esetben érdemes leírni a fejezetben:

„A gépgyártónak kötelessége minden olyan törvény, jogszabály, rendelet valamint A, B, B1, B2, C osztályú szabvány alkalmazása és használata amely az adott gépre érvényes.”

Mit segítettünk elő ezzel a mondattal? Azt, hogy gyakorlatilag a felelősséget a saját vállunkról elvéve a gépgyártóra helyeztük mivel neki kell tisztában lennie azzal, hogy az adott gépet milyen irányelvek és előírások mentén kell kiviteleznie.

  1. Kockázatértékelés

Sajnos visszautalnék az előző fejezet első bekezdésére. A kockázat értékelés az ami minden esetben el szokott maradni a gépgyártóknál. Ki kell kötni, hogy a beszállítónak minden esetben kötelessége az MSZ EN ISO 12100-as szabvány szerint minden a gép esetén kockázatértékelést kell végezni minden olyan kockázatra amely a gép minden életciklusa valamelyikében felléphet.

Nehéz kérdés az, hogy milyen mélységig legyen megkötés a kockázatértékelést illetően főleg azért mert a kockázatértékelési folyamat egy jelentős részben szubjektív folyamat. Ez azt jelenti, hogy az adott kockázat nem minden személy részére ugyan olyan súlyosságú. A legtöbb esetben a szabvány sem tesz komoly megkötéseket. véleményem szerint ezt érdemes a beszállítóra bízni. Hozzátenném, hogy ezt azért is érdemes mert a kockázatértékelés nem kötelezően átadandó dokumentum, de erről majd a későbbiek folyamán ejtünk szót.

  1. Munkavédelem

Fontos hogy itt nem a gépre vonatkozó munkavédelmi kitételeket kell megtenni hiszen azt részben a 3. fejezetben megtettük mivel a szabványok és a jogszabályok szabályozzák.

Itt azt kell ismertetnünk a beszállítóval, hogy mik azon munkavédelmi előírásaink amelyeket a beszállítónak kötelessége azon időszak alatt betartani amikor a telephelyünkön végez munkát.

Ajánlanám azt, hogy ide legyen konkrétan bemásolva minden olyan releváns munkavédelmi előírás amely rájuk vonatkoztatható mivel ha csak hivatkozási számokat tennénk bele a dokumentumba a beszállító jogosan hivatkozna arra, hogy nem látja ezen dokumentum tartalmát. Tehát érdemes tényleg minden ide vonatkozó előírást bemásolni.

  1. A gép átvételéhez szükséges dokumentumok

Sajnos csak magamat tudom ismételni azzal kapcsolatosan, hogy minden hiba vagy hiányosság a gép átvétele után az üzemeltető felelőssége. Célunk az, hogy semmilyen hiányosság ne legyen emiatt készítjük ezt a dokumentumot. A gyártók legtöbb esetben nincsenek tisztában a gép mellé kötelezően csatolandó dokumentumokkal. Az alábbi felsorolásban összeszedtem azokat a dokumentumokat amiket kötelezően át kell adnia a beszállítónknak:

Eredeti Használati Utasítás – A dokumentumban szerepelnie kell az adott kép teljes kezelési utasításának az adott ország törvényileg elfogadott nyelvén (Magyar). A dokumentumban ki kell térni minden az EK 2006/42 (2006. május 17.) irányelvek, 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet ezen dokumentumához írt adatok és információk mindegyikére.

Karbantartási utasítás – Az adott gépre vonatkozó karbantartási utasítás mely részletezve van Heti, Havi és éves karbantartási ciklusokra valamint külön kitér a gépen használt optoelektronokai védőeszközök előírt felülvizsgálatára. Ezen felül ajánlást tesz TPM tevékenységekre.

Ajánlott tartalék alkatrészlista – A gépgyártónak kötelessége a vevő karbantartási részlegének át kell adnia egy ajánlott tartalék alkatrész listát melyben tételesen felsorolja azon alkatrészeket melyeket érdemes raktári tételként tartani az adott géphez. Ezen ajánlás alapja az alkatrészek kockázatértékelése kell, hogy legyen amelyben az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

  • Az adott alkatrész állomáson használt darabszáma
  • Az adott alkatrész hiányának következménye
  • Az adott alkatrész átlagos szállítási határideje
  • Az adott alkatrész meghibásodásának valószínűsége (katalógus adat, tapasztalat és beépítési hely figyelembevételével)
  • Érintésvédelmi jegyzőkönyv – A tárgyi témában foglalt gép a beszállító telephelyén történt érintésvédelmi jegyzőkönyve.
  • Programozói nyilatkozat – A beszállító programozói nyilatkozata arról, hogy a gépre készített program megfelel a gépre vonatkozó szabványok programmal kapcsolatos célfüggvényeinek.
  • Gyártási rajzok – A beszállítónak a vevő részére adathordozón átt kell adnia az alkatrészek újra gyártásához szükséges gyártási valamint összeállítási rajzokat pdf formátumban. Egyéb más formátumban a rajzokra nincsen szükség.
  • Villamos rajz – A beszállítónak a vevő részére adathordozón át kell adnia az állomás vagy cella villamos tervrajzát pdf valamint E-Plan formátumban.
  • Pneumatika rajz – A beszállítónak a vevő részére adathordozón át kell adnia az állomás vagy cella villamos tervrajzát pdf valamint E-Plan formátumban.
  • Hidraulika rajz – A beszállítónak a vevő részére adathordozón át kell adnia az állomás vagy cella villamos tervrajzát pdf valamint E-Plan formátumban.
  • CE/EK megfelelősségi nyilatkozat – A beszállítónak a vevő részére kinyomtatott és aláírt formában át kell adnia az adott állomásra vagy cellára vonatkoztatva.
  • Egyéb engedélyek – Amennyiben a gép más szabályok hatálya alá esik és külön engedélyeztetési folyamata van akkor az ahhoz kapcsolódó folyamat teljes dokumentációja szükségeltetik.

A fentebbi listából negatív irányba tehát úgy eltérni, hogy valami nem kerül leadásra de a gépbe benne van (pl.: nem kerül leadásra programozói nyilatkozat, de a gép vezérléssel rendelkezik) nem szabad eltérni semmilyen esetben sem. pozitív irányba el lehet térni tőle tehát plusz dolgokat kérünk mint pl.: 3D mérési jegyzőkönyvek, 3D modell, PLC program stb.

  1. Teljesítések és fizetések

Ez gyakorlatilag egy gazdasági tájékoztató rész az adott cég vezetőségének a finanszírozásról valamint a teljesítésekről.

Pénzügyi szempontból a legfontosabb részegység mivel ebben szabályozzuk azt, hogy hogyan és miként kerülnek kifizetésre a teljesítés adott részegységei.

Visszautalnék a partneri viszonyra tehát érdemes reálisan meghatározni ezeket a határokat és célokat. Ha ezek korrektül kerülnek meghatározásra a megrendelőnek jelentős eszköze van a pénz visszatartással kapcsolatosan ami valljuk meg egy motiváló tényező a legtöbb cég esetében. Fontos, hogy a partneri viszonytól függetlenül az érdekeinket érvényesíteni kell.

  1. Gépátvétel és annak menete

Fontos mérföldkövek a gépátvételek. Ezen folyamata is cégenként eltérhet attól függően, hogy mennyire szeretnénk karban tartani a folyamatainkat.

Érdemes lehet ezen részt is pontosan lefektetni mivel adódhatnak félreértések a pontatlan definiálásokból.

Véleményem szerint több gépátvétel szükséges ahhoz, hogy a gép számunkra megfelelő legyen:

  • Design átvétel 1.
  • Design átvétel 2.
  • Elő átvétel 1. (Beszállító telephelyén)
  • Előátvétel 2. (Beszállító telephelyén)
  • Előátvétel 3. (Üzemeltető telephelyén)
  • Előátvétel 4. (Üzemeltető telephelyén)
  • Végátvétel

Talán a fentebbi folyamat az ami nem rátelepedett azonban nagyon korrekt kontrolt ad az átvételi folyamatok során.

A fejezet részét kell, hogy képezze az, hogy meghatározzuk azon %-os értékeket amiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy az átvétel sikeresnek tekinthető legyen.

Erre egy egyszerű példa: csekklista vagy más néven elvárás lista alapján kell a gépet átvenni ami azt jelenti, hogy az átvétel előtt jóval a beszállító részére el kell juttatni azon feltételeket amiket látni szeretnénk, vagy azt szeretnénk hogy működjön az elő átvétel során. Ezek mellé érdemes meghatározni egy %-os értéket, hogy az adott részfolyamat amit látni szeretnénk hány százalékot képvisel számunkra. Az átvétel során jegyzetet kell készíteni és a végén ezeket összesíteni ami alapján az átvétel tárgyát képező újabb teljesítés kifizetésének tényleges %-os értéke kerül meghatározásra. Itt a tapasztalat azt mutatja, hogy a gép végleges működési állapotához közeledve érdemes a teljesülési határt egyre feljebb tolni. Ez azt jelenti, hogy az utolsó elő átvételnél az általunk elvárt funkciók legalább 95%-t tudja a gép.

  1. Gép szállítása és csomagolása

Gyakorlatilag it kell kikötni azt, hogy az általunk rendelt gépet miként kell szállítani valamint, hogy az üzemeltetési telephelyére, hogyan és miként kell eljuttatni.

Részben ez egy újabb munkavédelmi rész hiszen a fejezet egyik legfontosabb része az, hogy miként mozgassák a gyár egységen belül a gépet.

Érdemes azonban néhány szót ejteni a csomagolásról is mivel nem miden esetben kerül megfelelő csomagolásba a gép szállítás során. Ez inkább egyedi gépeknél igaz széria gépeknél nem jellemző ez a hiba.

  1. Irányelvek

A fejezet az általunk használt és jól bevált megoldásokról kell hogy szóljon. Miden iparágnak a legtöbb kényes folyamatára meg van a megfelelő jól bevált megoldása. Amennyiben ezeket szeretnénk alkalmazni mert úgy gondoljuk, hogy ez a legjobb megoldás úgy ezen fejezetben ezeket leírhatjuk és definiálhatjuk.

Azonban érdemes tudni, hogy amennyiben egy gyártónak mi mondjuk meg, hogy az adott részegység vagy akár egész gép milyen legyen úgy elvesszük azon jogot saját magunktól, hogy reklamálhassunk mivel a mi ötleteink és igényeink lettek megvalósítva.

Személy szerint azt vallom, hogy érdemes a beszállítóra bízni a legtöbb elemet. Persze amennyiben tényleg van olyan bevált megoldás ami biztosan működik integráltathatjuk vele. Azonban ha a beszállítóra hagyjuk akkor jogosan tudunk reklamálni amennyiben a gép nem teljesíti az átalunk megszabott küszöbértékeket.

A fenti 10 ponttal sikerült lezárnunk a specifikációnk azon fejezetét ami talán a leg terjedelmesebb és leg nehezebben kivitelezhető egysége a komplex specifikációnk dokumentációjának. Igazából ki lehet jelenteni azt, hogy ezt csak egyszer kell megírni utána pedig csak szinten tartani valamint módosítani a változó elemeket. Ha nincs idő vagy nincs olyan szakembere a cégnek aki ilyen mélységig ezt el tudná készíteni érdemes egy külsős céget megbízni ennek a dokumentumnak az elkészítésével.

Felhasználói alkatrészek specifikációja

Elérkeztünk a következő fejezethez ami nem más a Felhasználható alkatrészek specifikációja.

Ez az egyik legnehezebb, de anyagi szempontból az egyik legfontosabb rész.

Rengeteg megrendelő figyelmen kívül hagyja, hogy egy gép esetén nem csak beszerzési hanem üzemeltetési költségek is vannak ami sajnos nem merül ki a rezsi költségekbe. A gépbe rengetek karbantartási és tartalék alkatrész költség van ami ha nem kerül megfelelően meghatározásra akár a gép értékének 1/3-a is lehet. Ezek jelentő költségek, de első körben fejtsük ki, hogy miért is.

Egy gép esetén minden féle képpen szükség van tartalék alkatrészekre. Itt általában kopó alkatrészeket vagy ciklusidőben meghatározott alkatrészeket szokás tartani, de érdemes rendelkezni vezérléssel és safety tehát biztonsági tartalék elemekkel is.

Ha egy gép rengeteg egyedileg gyártott alkatrészből épül fel az azt jelenti, hogy nekünk mint üzemeltetőnek kell ezeket az egyedi alkatrészeket legyártatni.

Minden esetben a legdrágább gyártás az egyedi gyártás. Arról ne is beszéljünk hogyha nem kötjük ki mit lehet használni a gépgyártó azt fogja a gépbe beleépíteni ami számára komfortos, ismert vagy aminél a legnagyobb kedvezménye van, mindezt azért teszi, hogy növelje a profit hányadát. Ha olyan részben kész gépek kerülnek beépítésre amiket eddig nem használtunk, akkor azokat be kell szereznünk, ezek tovább növelik a raktárkészletünk értékét ami azt jelenti, hogy invesztálni kellett egy olyan elembe amelyet elképzelhető, hogy soha nem fogunk felhasználni és más gépünkbe be se tudjuk építeni.

A fentebb említett beruházási költségek miatt fontos, hogy meghatározzuk a beszállítók milyen anyaggal vagy anyagokkal dolgozhatnak. Vegyük ez esetben azért figyelembe azt, hogy ha egy szériában gyártott kész gépet szeretnénk vásárolni ott valószínűleg nem lesz ráhatásunk arra, hogy milyen részben kész elemeket alkalmazzanak. Ezek esetén sajnos az extra beruházási költség kivédhetetlen.

A felhasználható elemeknél érdemes nem csak az árat hanem a műszaki tartalmat is figyelembe venni.

Fokozottan igaz az „Olcsó húsnak híg a leve!” közmondás ami annyit tesz, hogy figyelembe vehetjük az árat, de ha folyamatosan tönkremegy nem jutottunk előrébb mivel az olcsóból többet kell az idő során felhasználni.

Elképzelhető ha egy strapabíróbb drágább elem kerül kiválasztásra nem lennének ilyen problémáink. A portfóliók tehát azon tételek és márkák kialakítása során a cégek megkeresése kulcsfontosságú. Sokan ódzkodnak a gúnynéven „utazó ügynököktől”, de higgyék el a legtöbbet ők tudnak segíteni a megfelelő elemek kiválasztásában. Ezeket el is lehet nekik hinni hiszen saját maga üzletét nem fogja rontani azzal, hogy a feladatra nem megfelelő elemet ajánlja ki és az rendszeresen meghibásodik. Az ilyen rendszeresen meghibásodott elemek után hagyja el a karbantartók száját rendszeresen a „… márkájú termék soha nem jöhet be többet a gyárba!”.

A cégek képviselői készséggel fognak a rendelkezésükre az adott műszaki feladat megoldásában továbbá ami nagyon pozitív, hogy megfelelő supportot is tudnak nyújtani a gépgyártók részére minden műszaki feladat kapcsán. Így igazából részben hátradőlhetünk mert egy bizonyos márka meghatározása után tudjuk azt, hogy az adott feladatra a tanácsadó a portfólióból megfelelő terméket fog ajánlani.

De jogosan teszi fel az olvasó a kérdést, hogy miként válasszon márkát?

Ahogy említettem fel kell keresni a gyártók képviselőit akik ellátogatnak hozzánk. Minden esetben készülni kell egy-kettő műszaki feladattal, hogy az adott probléma az Ő palettájukról, hogyan és mivel oldható meg. Ezek után érdemes egy körbevezetést tartani a gyárban mert akkor a képviselő személy egy nagyjából képet kap arról, hogy mi a teljes termékpalettánk és a folyamat szemlélése közben tud ajánlani más alkalmazásokra is a termékeiből.

Hangsúlyoztam már, de most is hangsúlyozom, hogy a műszaki tartalmat figyeljük először és utána az árat. Mindig hosszú távon kell gondolkodni.

Ha kellő mennyiségű ugyan azon termékpalettával rendelkező céget megkerestünk és ismerjük és az árakkal is tisztában vagyunk akkor már érdemes műszaki tartalom, ár, technikai support, ellátási support alapján összehasonlítani a gyártókat. Az összehasonlítás alapján már tisztulni fog a kép és utána már könnyedén lehet döntést hozni vagy döntés közelbe kerülni.

Az is egy jogos kérdés, hogy milyen szintig kell meghatározni azt, hogy a gépgyártók milyen elemeket használhatnak.

Ez valójában tapasztalat alapú, mert kellemetlen egy csavar cserénél az, hogyha csak metrikus csavart tartunk, de egy finom menetű csavart kell lecserélni. Persze ezt is meg lehet oldani úgymond „mókolással”, de az is idő és itt is érvényes a közmondás „Az idő pénz!”. Éppen ezért nagy vonalakban kerüljenek meghatározásra a kötőelemek is, valamint részletezzük a többi más gépet alkotó elemeket.

Készülék specifikáció

Elérkeztünk a konkrét gép specifikáláshoz tehát azokhoz az információkhoz amelyek konkrétan egy a beszerzés alapját képező gépre vonatkoznak. Itt már véleményem szerit könnyebb dolgunk van azért mert a műszaki tartalom már az előző részegységekben részletezve lett tehát abba biztosak lehetünk, hogy azon alkatrészekből épül majd fel az állomásunk, de az, hogy mit kell tudni most következik.

Minél bonyolultabb egy állomás vagy egy folyamat annál részletesebb specifikációt kell készítenünk főleg ha mindent ténylegesen az adott állomás csinál.

Értem ez alatt azt, hogy lehet amit szeretnénk csak egy kiszolgáló egység egy futószalag és a csomagolást vagy más részfolyamatot egy másik gép végez el, ebben az esetben csak a kiszolgáló egység elemit kell specifikálni.

A specifikációjának az alábbi elemeket kell tartalmaznia ahhoz, hogy a kívánalmainknak megfelelő gépet kapjuk:

  1. Az állomás feladatának ismertetése
  2. Az állomás feladatának alapjait képező termék
  3. Megrendelő által biztosított elemek és gépek
  4. Technológiai folyamat és folyamat lépések
  5. Gép elvárt ciklus ideje, részfolyamatainak ciklus ideje
  6. Gép befoglaló méretei (Layout)
  7. Felhasználandó elemek

Ahogy az előző fejezetkben itt is elemenként vegyük sorra és fejtsük ki, hogy miket is kell tartalmaznia az adott részeknek.

  1. Az állomás feladatának ismertetése

Részletesen le kell írni, hogy mi a célunk az állomással és mit várunk el az állomástól mit csináljon. Egy egyszerű példa:

Az állomás célja az, hogy gyorsfagyasztott technológiával fagyasztott borsót adagoljon a szállítási csomagolásba 450 g mennyiségben.

Ahogy említettem bonyolultabb állomásoknál vagy gyártósoroknál ezt hosszasan lehetne és kell is részletezni mivel minél több információt adunk annál pontosabb képet kap a cég akitől a gépet rendeljük.

  1. Az állomás feladatának alapját képező termék

Ismertetni kell azt a terméket amivel az állomásnak dolgozni kell. Itt érdemes részletezni, hogy az adott termék milyen technológiával készült mert elképzelhető, hogy olyan műszaki megoldás születik aminél ez fontos lehet. Értem ez alatt például, hogy az állomás nedves vagy fagyott állapotban vagy éppen meleg állapotban érkezik oda.

A termék minden részelemét ismertetni kell. Nagyon fontos az, hogy megnevezzük azon pontokat ahol a terméket meg lehet fogni vagy mozgatni lehet és hogy hol lehet tájolni az adott részelemet.

Példának okáért hoznám fel, hogy nem mindegy az, hogy egy zacskót amelybe éppen anyagot töltünk hol fogunk meg mert befolyásolhatja a beletöltött mennyiségnek az elrendeződését és akár az is előfordulhat a helytelen megfogásból, hogy nem fér bele a mennyiség.

Ha kézzel fogható alkatrészekről vagy gépelemekről beszélünk akkor érdemes összekészíteni méretezett és tűrésezett műszaki rajzokat valamint modelleket. Amennyiben élelmiszer iparról beszélünk tapasztalati adatok alapján nagyságrendi méreteket érdemes lehet megadni.

  1. Megrendelő által biztosított elemek és gépek

A fentebbi példában is említettem, hogy előfordulhat, hogy van gép vagy részben kész gép amelyet mi mint megrendelő biztosítunk. Lehet szó itt arról, hogy olcsóbban kapjuk meg, van raktáron, más projektből megmaradt vagy éppen lebontott stb. Ezeket minden esetben megfelelő cikkszámokkal bele kell írni a specifikációba.

Ha nem konkrét az elem amit biztosítani tudunk akkor jelezzük azt, hogy a gép mely elemét adjuk majd mi a konkrét tervek után.

Itt jó példa erre az, hogy az első körös megbeszélések és tervezgetés után dőlhet el az, hogy konkrétan milyen robot kerül be egy rakodó állomásba ami mondjuk fagyasztott zöldségeket pakol kartondobozokba, de a robotot mivel magas kedvezménnyel rendelkezik a választott gyártónál a megrendelő azaz mi vásároljuk meg.

  1. Technológiai folyamat és folyamat lépések

A cikk elejét azzal kezdtem hogy tudni kell hogy mit akarunk.

A gép konkrét folyamatát tehát azt, hogy milyen sorrendben kerüljenek végrehajtásra a gépen azt ebben a fejezetben kell pontról pontra leírnunk és ismertetnünk.

Ezt nem szabad rábíznunk a beszállítóra mert ez úgynevezett technológiai sorrendek. Egyszerű példa ennek érzékeltetésére: Először fagyasztjuk le a borsót nem pedig akkor amikor már a zacskóban van.

  1. A gép elvárt ciklus ideje, részfolyamatainak ciklus ideje

Mivel automatizálni szeretnénk egy folyamatot ezáltal előzetesen számításokat kell végezni azzal kapcsolatosan, hogy ez megéri-e nekünk.

A megtérülési számításnál figyelembe kell venni azt, hogy az adott folyamat amit automatizálni szeretnénk milyen technológiai idővel rendelkezik és, hogy az automatizálással mennyi humán munkaerőt spórolunk.

A gépnek minden esetben legalább ugyan olyan gyorsasággal vagy gyorsabban kell elvégeznie az adott feladatot mint az embernek. Itt a ciklusidő megadásnál érdemes az aktuális folyamat ciklus ideje alá menni legalább 20%-al mert akkor már idő is nyerhető.

Itt is igyekszem egy egyszerű példát felhozni és a maradnék a fagyasztott borsó eseténél. Elképzelhető, hogy a jelenlegi folyamatunk az, hogy 2 hölgy egy mérleg segítségével kézzel lapát segítségével adagolja a csomagolásba a fagyasztott borsót. További 2 hölgy pedig vákumozza. Az átlagos zacskó töltési idő a megfelelő súlyra kb. 5 másodperc a vákumozás pedig 10 másodperc. Az automatizálás során a töltés 2 másodperc a vákumozás pedig 5 másodpercet vesz majd igénybe. Ez reális elvárás és teljesíthető is. Ezt azt jelenti, hogy a folyamatunk gyorsabb lesz így jobb lesz a kihozatalunk.

  1. Gép befoglaló méretei (Layout)

Lesz egy gépünk amelynek nyilván a helyét is megterveztük és számba vettük az infrastruktúrát is.

Ezt a pontos helyet illetve pontos méreteit meg kell adni a beszállítónak aki majd a gépet kivitelezi.

Itt rendszeres hiba az, hogy az építészeti rajzok 2D-ben készülnek el aminél a magasságot nem látjuk.

Nagyon fontos, hogy a magasságot is meghatározzuk mivel elképzelhető, hogy raster miatt már a gépünk nem fog elférni.

A legkellemetlenebb helyzet az amikor ez már a telepítéskor derül ki. Szintén nagyon gyakori hiba az, hogy nem veszik figyelembe az infrastrukturális adottságokat. Mi értünk ez alatt? Azt, hogy találkoztam már olyan esetben amikor a gép befért volna a helyére minden irányban azonban a kapukon nem lehetett bevinni és sajnos az eszköz nem volt megbontható. Ebből következik, hogy komoly szempont a belső logisztikai útvonal felmérése és az átjárók pontos méretezése.

  1. Felhasználandó elemek

Ebben a specifikációban is érdemes ezt a fejeztet fenn tartani azonban itt csak azt az elemet kell meghatározni ami az adott feladathoz tényleg specifikusan használandó elem.

Amennyiben minden fejezetet a megfelelő szintig kirészleteztünk úgy a konkrét tárgyi témára vonatkozó készülék specifikációját is sikeresen elkészítettük és már továbbítani is tudjuk az adott cégeknek árajánlat adás céljával.

Fontos megjegyezni azt, hogy a specifikáció mindennek az alapja, de ne gondolja senki azt, hogy nem merülnek fel kérdések a közös munka során. Az biztos, hogy alapvető kérdések nem fognak előkerülni és nem fogják hátráltatni a projekt menetét.

Véleményem és tapasztalatom szerint egy korrekt specifikáció rettentően megkönnyíti a közös együttműködést valamint korrekt és egyértelmű tárgyi alapot szolgáltat esetleges nézetletérések esetén valamint jogi vitáknál. Sosem szabad elfelejteni, hogy minden esetben a megrendelő érdeke az, hogy minél részletesebben meghatározásra kerüljenek az igények mivel csak ebben az esetben lehet korrekt és jogi úton reklamálni, minden más esetben csak a megállapodási előny marad amely nem más mint az adott részlet visszatartása ami nem szokott eredményre vezetni mert általában patt helyzetet szül mind a két fél részéről.

Összefoglalás

Az egyedi gépgyártási, ipari automatizálási projektek menedzselése nem könnyű feladat. A fent leírtakkal és ismereteid bővítésével, sokat javíthatsz folyamataid gördülékennyé tételén, projektjeid sikerességén.

Ha azonban mégsem boldogulnál és kérdésed merült fel egy automatizálási feladat követelményeinek megfogalmazásával kapcsolatban, esetleg automatizálnád termelésed és nem tudod hogy állj neki, lépj velünk kapcsolatba, és levesszük válladról a terhet.